Még csak érmet sem szerez idén a tavalyi MLC-bajnok
2024. július 25. – Szerző: Krikettgalaxis
A tegnapi lényegtelen után ma egy fontos meccset is megnyert a Texas Super Kings: a végselejtezőben győzték le a címvédő MI New Yorkot, így továbbjutottak az elődöntőbe, míg a kékek 2024-ben a negyedik hellyel kell, hogy beérjék.
Dallas látképe (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
A legtöbb bajnokságban, ahol ugyanaz a rendszer, mint itt, a rájátszásban az első elődöntőt szokták először megrendezni, míg a végselejtezőt csak utána – de az MLC-ben valamiért fordítva van. Végülis lényegtelen, hiszen csak az számít, hogy ki nyer, a pihenőidő pedig a krikettben kevésbé lényeges szempont, főként ha Húsz20-ról beszélünk. Hát igen, ha már pihenőidő: a mai egyik résztvevőnk, a Texas tegnap még a csoportkörben játszott (annak a befejezése és ennek a kezdése között kevesebb mint 24 óra telt el), így nem sok idejük volt felkészülni erre a sokkal fontosabb találkozóra. Igaz, az ellenfél, az MI New York idén jóval kevésbé volt félelmetes erejű, mint tavaly: csak éppenhogy sikerült nekik beszivárogniuk a rájátszásba. Azt nem tudni, az indiai MI–Super Kings ellentét mennyire terjedt át az USA-ba: ha a két együttes valamennyire önálló, amerikai arculatot kíván felépíteni, akkor talán megpróbálják elkerülni, hogy az anyacsapatukkal ennyire azonosítsák őket, és akkor talán nem erőltetik ezt a szembenállást errefelé. De ha az egész világot Super Kings vagy MI néven akarják minél jobban leuralni, akkor lehet, hogy mégis ebbe az irányba mozdulnak majd el, hogy hagyományos rangadóként kezdenek tekinteni erre a csapatok eredeti hazájától több ezer kilométerre játszott összecsapásra is.
A Super Kings egy nappal korábban elég átrendezett csapattal játszott, ma pedig visszarendeződtek: kimaradt Mitchell Santner, Cameron Stevenson, Zia Shahzad, de még a múltkor három kaput szerző Ottniel Baartman is, helyükre pedig visszatért Aaron Hardie, Dwayne Bravo, Mohammad Muhszin és Ziá ul-Hak. Az MI múltkor is éles meccset játszott, ezért nem meglepő, hogy náluk jóval kevesebb, mindössze egy csere történt: Ruben Clinton helyett ma Shayan Jahangir volt az egyik nyitó ütős.
És mivel a sárgák a dobást választották, Jahangir mindjárt be is jött középre, sőt, jó hamar hatalmas feladat is hárult rá, ugyanis nyitó társát, Dewald Brevist Ul-Hak már a negyedik dobásból, nulla ponttal kiejtette, méghozzá egy elkapással. Ezt az amúgy igen látványos elkapást (pár centivel a föld fölött) Marcus Stoinis hajtotta végre, aki a következő játszmában dobónak is bejött, és majdnem szűzre le is hozta azt: csak egy pont született ellene. Jahangir ezek után elkezdett kicsit beindulni, de a 3. rendű Nicholas Poorant a 4. játszmában újra dobó Stoinis kiejtette: eddig a görög–ausztrál volt a meccs hőse! Ezek után viszont stabilizálódott a New York-i ütőjáték, és a Jahangir–Monank Patel társulás az erőfölény végére 40/2-ig, a félidő felére pedig 67/2-ig hozta föl a gárdát. Ez szép, hogy nem esett ki egyikük sem, de látható, hogy azért a pontszerzési sebességük nem volt valami huszáros. Erre aztán kellett húzni valami kockázatosat – a húzásra pedig volt lehetőségük, ugyanis a 10.1-ben Jahangir pont kiesett. És akkor beküldték az 5. rendben Rásid Hánt, aki múltkor a Texast egy gyors 50-essel lepte meg – és bizony ma is ezen az úton indult el! A 15. játszma végére neki már 11 dobásból 23 futása volt, a csapatnak meg 114-e, sőt, a 18. játszmára megint meglett neki az 50, méghozzá csupán 24 dobásból! Végül a Texas az utolsó két játszmában azért elég szépen vissza tudta fogni az MI-t: Stoinis Hánt is kiejtette, majd a 20. játszmában az utolsó három dobásból is kapu született – igaz, ez csak csapatmesterhármas lett, Aaron Hardie-nak nem könyvelik el így, hiszen a harmadik kapu kifutásból született. A New York így 163 ponttal végzett, aminél láttunk már jobbat is – a Texas viszont amiatt is aggódhatott, hogy dobás közben Bravo bal combja megsérült, még a pályát is el kellett hagynia a 17. játszma során.
A szünetben egy kis szemerkélő eső borzolta a kedélyeket, de emiatt végül csak 12 percet késett a második játékrész. Az a második játékrész, amiről nem lehet sokat írni: Devon Conway és Faf du Plessis ugyanis már az elejétől fogva nem sok kétséget hagyott afelől, hogy milyen eredmény várható itt ma. Az erőfölényt 49/0-val zárták, de még a félidő felénél is ők voltak bent, akkor 74 ponttal, amiből 51 Du Plessis-é volt. Igaz, közben azért néhányszor szerencséjük is volt: már az első játszmában is volt egy elszalasztott kifutási lehetőség ellenük (sőt, abból még túldobás miatt a 3 futás is összejött nekik), majd a 9. játszmában is megúsztak egy kifutást – sőt, két dobással később Rásid Hán dobása még Du Plessis kéz-karóját is súrolta, de a pálca nem esett le! A társulás végül a 13. játszmában bomlott fel, miután már 100 fölött jártak: ekkor a 72 pontos Du Plessis hullott ki Nosthush Kenjige dobásából. De több kapu már nem született: az újonnan beálló Hardie turbófokozatban játszva, Conway pedig a megkezdett játékát folytatva egy újabb 66-futásos társulást mutatott be, és már a 19. játszma közepénél megnyerték a mérkőzést.
A New York így idénre befejezte az MLC-t, a Super Kings viszont majd az első elődöntő vesztesével fog játszani pénteken (magyar idő szerint szombat hajnalban): vagy a Washington, vagy a San Francisco lesz az.
