Teszt: tönkrevágta a kiváló bangladesi kezdést a csennai társulás

2024. szeptember 19. – Szerző: Krikettgalaxis

Elkezdődött egy tesztmeccs Indiában is: az ellenfél a nemrég még Pakisztánt is legyőző Banglades volt. A vendégek dobói gyorsan belegázoltak az indiai ütősrendbe, de a mai utolsó társulás visszalendítette a hazaiakat, és már 339/6-ra állnak a nap végén.

Csennai talán legismertebb épülete, a központi pályaudvar (illusztráció)

A kép szerzője: MrPanyGoff (Flickr), licenc: CC BY 2.0

Indiában mindig nagy érdeklődés övezi a teszteket, bár talán ha az ellenfél csak Banglades-szintű, akkor ez az érdeklődés lejjebb lankadhat. Most viszont nagyobb volt az izgatottság (még ha ez nézőszámban nem is nyilvánult meg), hiszen az elmúlt hetekben kiderült, hogy ez a Banglades-szint talán mégsem olyan alacsony: ne feledjük, hogy a vendégek két tesztet is megnyertek idegenben Pakisztán ellen! Indiában viszont még soha egyetlen tesztgyőzelmük nem volt – vajon most elérkezik az első? Egyvalamiben viszont biztos, hogy első volt ez a teszt: abban, hogy Gautam Gambhír most volt először edző egy tesztmeccsen, amióta júliusban kinevezték.

A helyszín a csennai Csidambaram stadion volt, azon belül is egy vörös talajos dobósáv, amitől jó pattanást és térülést is lehetett várni, ráadásul eleinte még egy kis nedvesség is volt a talajban, ami a gyors dobókat különösen segíthette az elején. Nem is csoda, hogy a mostanában egyre jobb sebes dobókat felmutatni képes Banglades a dobást választotta, amikor megnyerték a pénzfeldobást – és Rohit Sarmá, az indiai kapitány is elmondta, hogy ők is azt választották volna. Pedig... pedig az utolsó alkalom, amikor ebben a stadionban egy teszten valaki szándékosan dobással kezdett, 1982-ben volt!

A csapatok összeállításában is voltak érdekességek. Indiánál például az, hogy itt volt Risabh Pant, aki utoljára 2022-es súlyos balesete előtt játszott tesztet. Vagy éppen az, hogy mivel India a következő 15 hétben ezzel együtt 10 (!) tesztet játszik, figyelemmel kellett lenniük, hogy ne terheljék túl a sebes dobóikat, így aztán nem mindig tehették be minden meccsre a legjobbjaikat. Most például Ákás Díp volt az egyik sebes dobó, hogy tehermentesítse a többieket, de ott volt a bővebb keretben Jas Dajál is.

Banglades már egy teljes héttel a kezdés előtt megérkezett a helyszínre, hogy minél eredményesebben fel tudjanak készülni. Litan Dász azt is kiemelte: az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy átálljanak a Pakisztánban használt Kookaburra-labdákról az itteni SG-labdákra – szerinte a Kookaburrát akkor nehezebb megjátszani ütősként, amikor új, de utána egyre könnyebb lesz, az SG-től viszont pont fordított viselkedést várt. Sariful Iszlám még nem jött rendbe teljesen abból az ágyéksérüléséből, ami miatt a második pakisztáni tesztet is kihagyta, így helyette Dzsáker Álí került be a bő keretbe (bár nem azonos szerepkörbe, hiszen ő kapus és ütős). Ő azonban ma nem kapott lehetőséget.

Az első esemény a 4. játszmában érkezett el, amikor Hászán Máhmudék hangosan apelláltak LKE-ért Sarmá ellen, de nem volt igazuk. A bosszankodás azonban nem tartott sokáig, mert a 6. játszmában Máhmudnak már sikerült kiejtenie Sarmát, ekkor az ütős a második katonához élezte a labdát. A 8-adikban pedig máris duplázott a dobó – igaz, ez egy kicsit furcsa kiesés lett, de ez is számít: a még nulla ponton álló Subman Gil piszkált bele egy túl hosszú, túlzottan a láb-oldalra érkező labdába, ami aztán a kapusnál kötött ki. A most beérkező Virát Kohlít izgatottan, a nevét skandálva fogadta a közönség, de izgatottságuk nem tartott sokáig: Máhmud vele is igen hamar végzett! Az ütős megpróbált belehajtani a labdába, az azonban nem érkezett elég közelségben, így ebből is élezés és kapuselkapás lett. Utoljára egyébként 2009-ben történt olyan, hogy egy gyors dobó három indiai ütőst is kiejtett egy teszt első 10 játszmájában. Utána viszont Pant és a még nyitóként megmaradt Jasaszví Dzsájszvál már nem adta magát olyan könnyen, és úgy tűnt, India szép visszaharcba kezd. A sebes dobók 18 játszmán át próbálkoztak, majd jött az első pörgető is, de egyelőre ő sem járt sikerrel: ebédig, a 23. játszma végéig mindkét ütős 30 fölé jutott, India pedig 88/3-mal állt ekkor.

Ebéd után viszont nem az ütőstársulás, hanem Máhmud diadalmenete folytatódott: már a negyedik kapuját szerezte röviddel az újrakezdés után, igaz, ez inkább Pant hibájából eredt, aki olyan fél-energiával próbált meg egy nyesést, amivel el is késett, így az ütője csúcsáról ez is a kapushoz pattant. Sőt, a folytatásban is volt néhány meleg helyzet India számára egy-egy Máhmud-dobásból, de ezekből már mindig a hazaiak jöttek ki jobban. A 35. játszmában Dzsájszvál már az 50-ig is eljutott, amivel ez már a 6. hazai tesztje lett bemutatkozása óta, amikor legalább egy játékrészben legalább 50-et teljesített: indiai játékos ilyenre még sosem volt képes. Banglades eközben, bár játéküteme jócskán elmaradt a szükségestől, és emiatt büntetőpontokat is kockáztattak, kitartott amellett, hogy használja a gyors dobit – pedig a gyors dobásoknál a hosszabb nekifutás miatt lassabban zajlik a játék. Ám ez meghozta a gyümölcsét: Náhid Ráná volt ugyanis a következő kapuszerző. Neki egy 148 km/h-s labdáját Dzsájszvál csak az első katonához tudta piszkálni. Utána viszont nem telt el sok idő, konkrétan csak 3 pöttyös labda, és megérkezett az első kapu egy lassú dobótól is: Mehedí Hászán Mirádzs jobbra csapódó labdája ellen Kannaur Lokes Ráhul rontott el egy csúsztatást, amiből szintén elkapás lett – 145/6! Teáig aztán (ami 48 játszma után jött el) már nem sok érdekesség volt: Ravicsandran Asvin és Ravindra Dzsadedzsá stabilitást hozott Indiának, így szünetben rendezhették a sorokat. Az állás ekkor 176/6 volt.

Ne feledjük: Ravicsandran Csennaiban született, Dzsadedzsá pedig a helyi IPL-klub, a Chennai Super Kings sztárja, így a mai közönség nagy örömét lelhette kedvenceik játékában. Ők pedig bőséggel szolgáltattak további okot is az örömre, ugyanis egészen kiválóan ütöttek. Az 50. játszmában már egy Dzsadedzsá-hatost is láthattunk, ami után a következő dobásból ugyan kiküldte őt a bíró LKE-vel, de a videózás során kiderült, hogy beleért az ütővel, így maradhatott a pályán. Amikor a csapat már majdnem elérte a 200 futást, először a meccsen megérkezett dobni Szákib ál-Hászán is, akitől sokat vártak a bengáliak – ehelyett azonban sok futást kaptak cserébe. Nem csak neki, hanem a többi dobónak is köszönhetően Ravicsandran már a 60. játszmában elérte a maga 50-esét, majd a 68-adikban Dzsadedzsá is követte ebben. Hozzá kell tenni, hogy időközben a Nap is kisütött, a pálya talaja is lenyugodott, így nem feltétlenül a dobók hibája, hogy nem sikerült a kapuszerzés, de kétségtelen az is, hogy időnként belőlük is hiányzott a fantázia. A 73. játszmában India már 300-nál járt, a 78. játszmában pedig Ravicsandran százasa is meglett – ez már a negyedik neki úgy, hogy a 8. rendben üt! A társulás pedig a tesztek történetének legeredményesebb párja lett, ha a ranglistát leszűkítjük az első napokra és a legalább 7. kapus társulásokra. Banglades valószínűleg örült, amikor 80 játszma után végre vége lett a napnak: India ugyanis már 339/6-nál járt, és nem úgy nézett ki, hogy könnyű préda lenne a két ütős. Talán majd holnap, reggeli körülmények között és új labdával!

Egy bökkenő viszont van a bengáliak számára: nagyon elhúzták az időt, így tetemes büntetésre számíthatnak majd, ha véget ér a meccs. Megúszhatták volna ezt, ha 80 játszmán belül végeztek volna az összes ütőssel, mert olyankor nem érvényes a büntetés, de most már elérték a 80-at, így innen nem lesz visszaút...