Története során először bajnok a Saint Lucia!
2024. október 7. – Szerző: Krikettgalaxis
Ami tavaly először sikerült a Guyana Amazon Warriorsnak, vagyis az első bajnoki címük, az az idén a Saint Lucia Kingsnek is meglett, méghozzá éppen őellenük. Bár a döntő vége előtt néhány játszmával még úgy nézett ki, címvédés lesz, de végül megfordult az állás, és a kékek húzták be a győzelmet.
A Saint Lucia-i Piton-hegyek (illusztráció)A kép szerzője: Rennboot (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0
A Guyana tavaly egy hosszú szerencsétlen sorozatot szakított meg, és számos elvesztett döntő után egyet végre megnyert. A Saint Lucia idén némiképpen hasonlóan érezhetett, mint ők, igaz, ők úgy átlagban jóval gyengébben szerepeltek a korábbi években, de azért nekik is volt már két elbukott döntőjük. A Warriors azonban félelmetes ellenfélnek tűnt: hazai pályán 2022-től kezdve a mai napig mindössze 6 vereséget szenvedtek – de az is igaz, hogy azok közül kettőt éppen a Kings ellen, utoljára pont pár nappal ezelőtt, az első elődöntőben.
A pénzfeldobás a szokásosnál egy kicsit korábban megtörtént: ennek során a Saint Lucia a dobást választotta. Ők egyet változtattak a múltkori összeállításukon: Johann Jeremiah helyére Aaron Jonest tették be, míg a hazai csapat ugyanazzal a 11-gyel próbálkozott, mint a második elődöntőben.
A lelátók természetesen tömve voltak szurkolókkal, a hangulat pedig, ahogy az a CPL-re jellemző, kiváló volt: lobogtak a zászlók, harsogtak a darázskürtök, és mindenki izgatottan várta az első labdát.
Ezt az első labdát Khary Pierre dobta el, de abból még nem lett semmi veszély. Nem úgy a harmadikból: akkor Rahmánulláh Gurbáz korán előrelépdelt, így a dobás röpteként érkezett meg hozzá – ennek ellenére csak úgy sikerült eltalálnia, hogy a zárt középen Faf du Plessis kapitány el tudta kapni. A feszültség már ekkor érezhető volt, és ez abban is megmutatkozott, hogy a 2. és a 3. játszmában is 5–5 pöttyös labda következett, majd Moeen Ali és Shai Hope társulása is csak lassan tudott gyorsítani: az erőfölény így 27/1-re végződött. Sőt, aztán a 8. és a 9. játszmában mindketten ki is estek (Roston Chase például mai első labdájából dobta ki Hope-ot), és a frissen beállt Shimron Hetmyer is csak a legelső vele szembeni szabályos dobásból tudott egy kis ijedtséget ráhozni az ellenfélre: azt hatosra ütötte, de utána nála is egymás után érkeztek a jóval kevesebb pontot érő ütések, mígnem a 11. játszmában ő is kiesett. A guyanai szurkolók minden egyes újabb kiesés után újra és újra elkezdtek reménykedni, hogy talán majd a következő ütősnek jobban sikerül – de mindig hiába és hiába. Csak a legutolsó két játszma sikerült olyan igazán jól: akkor Romario Shepherd és Dwaine Pretorius többek között 3 hatossal és 2 négyessel dobta meg a csapat pontszámát, ami azonban ezekkel együtt is csak 138 lett.
A szünet egy kicsit hosszúra nyúlt egy zenés-táncos előadás miatt, de talán a nézők jó része nem bánta, mert igen látványos, energiát sugárzó műsor volt. Hasonló kisugárzásra lett volna szüksége a guyanai dobóknak is, ha még valamit ki akartak hozni a meccsből, mert ez a cél bizony igen alacsony volt. Ez azonban az elején nem igazán sikerült nekik: 3.4 után Du Plessis és Johnson Charles jóvoltából már 23 ponttal rendelkezett a Saint Lucia, ami már majdnem annyi volt, mint az első erőfölényben a GAW pontszáma. Utána azonban Shepherd kidobta Charlest, méghozzá úgy, hogy a labda az ütőről pattant a kapura – de valahogy a mozdulatba (vagy egy korábbiba?) Shepherd bele is sérült, és elhagyta a pályát: a játszmát Kevin Sinclair fejezte be helyette. Még a 6. játszma végéig egy 4-est és egy 6-ost láthattunk, így az erőfölény 40/1-gyel zárult, utána viszont több igen sikeres játszma következett guyanai részről, és a mérkőzés ismét szorossá vált! Egészen a 15. játszma végéig (!) a Kings nem szerzett egyetlen egy határt sem, közben pedig volt 3 olyan egymást követő játszma (8–9–10), amikor egy-egy ütőst is elvesztettek, így a 15. játszma végére csupán 73 futással rendelkeztek! Érdekesség, hogy a 10. játszmában amúgy a bíró háromszor is ítélt LKE-t, de mind a háromra kikérték a videózást az ütősök, és kétszer igazuk is lett. De visszatérve a végjátékra: az utolsó 5 játszmára tehát 13,2 volt a szükséges pontarány, ami igen magasnak érződött: most már az Amazon Warriors tűnt a döntő esélyesének! Ám ekkor jött Roston Chase és Aaron Jones, és mindent felborított. A 16. játszmát 6–1–6–4–6–4-re ütötték, a 17-ediket pedig 2–6–0–4–2–6-ra, sőt, a 18-adikban is szereztek 18 újabb futást, és máris a győzelem kapujában álltak, vagyis attól néhány centire. Végül két dobással később egy széles extra segítette őket át a vonalon: 10 hátralevő dobással megnyerték a mérkőzést!
Az egész idényt és ezt a végjátékot elnézve bátran mondhatjuk: a Saint Lucia megérdemelten szerezte meg első bajnoki címét. A torna legjobb játékosának is az ő csapatukból választottak valakit: méghozzá Núr Ahmadot, az afgán dobót, aki 22 kaput szerzett összesítve.
És ha már itt tartunk, leírjuk a szokásos szezonvégi témánkat, ami egy-egy torna történelmének bővülését mutatja. Mielőtt elkezdődött a szezon, 23 lejátszott mérkőzéssel, 199 megszerzett futással vagy 11 kapuval be lehetett kerülni a CPL összesített ranglistájának első 100 helyezettje közé. Most már ugyanehhez 24 meccs, 227 futás vagy 12 kapu kell: ennyivel több dicsőséget jelent, ha valakinek az adatlapján azt látjuk, hogy benne vagy az első 100-ban.
