Egyik csapattól sem erre számítottunk a zimbabwei teszten

2024. december 26. – Szerző: Krikettgalaxis

Mind Zimbabwe, mind Afganisztán hosszú idő után végre egy tesztgyőzelemre hajt, amit most egymás ellen tehetnének meg. Előzetesen Afganisztán érződött sokkal esélyesebbnek, ennek ellenére az első nap után a hazai afrikaiak 363/4-re állnak.

Zimbabwei táj vonuló elefántokkal (illusztráció)Zimbabwei táj vonuló elefántokkal (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Ki figyel most Zimbabwére és Afganisztánra, mikor ezzel párhuzamosan a tesztvébé két rettenetesen fontos tesztmeccse is zajlik? Például mi! Mint ismert, ez a két csapat nem része a tesztvilágbajnokságnak (ahogy Írország sem), emiatt igen ritka alkalom, hogy tesztmérkőzésen vegyenek részt. Márpedig most nem is egy, de két egymás utáni Zimbabwe–Afganisztán lesz: itt az első.

Az elmúlt hetekben rövidebb formátumokban már megmérkőztek a felek: az NH20-as sorozatot 1–2-re nyerték meg a vendégek, az ENN-sorozatot viszont úgy vitték el 0–2-re az afgánok, hogy mindkét győzelmük hatalmas különbségű volt, és a harmadikon, ahol eső miatt nem született eredmény, szintén messze jobb helyzetben voltak, amikor félbeszakadt a meccs.

Ami viszont a teszt formátumot illeti: ott egyik csapat, tehát Afganisztán sem tündökölt a közelmúltban. Mind Zimbabwe, mind az afgánok 2021 elején nyertek utoljára ebben a formátumban – éppen egymás ellen, amikor szintén egy kétmeccses sorozatra került sor, és az 1–1 lett.

A mostani összeállításokat illetően érdekesség, hogy viszonylag sok újoncot avattak a csapatok: hármat-hármat mindketten. Zimbabwénél Trevor Gwandu, Newman Nyamhuri és Ben Curran játszotta most első tesztjét, Afganisztán részéről pedig Azmatulláh Omarzí, Alláh Mohammad Gazanfar és Szedikulláh Atal. A tapasztalt Rásid Hán viszont kihagyta a meccset: hivatalosan annyit közöltek, hogy személyes okokból, de voltak, akik tudni vélték, hogy valahol messze (Európában) egy jótékonysági rendezvényen vett részt éppen.

A pénzfeldobást Zimbabwe nyerte, és az ütést választották. Nyitóik Joylord Gumbie és Ben Curran voltak: Gumbie-t régebb óta ismerjük, utóbbit viszont nemrég ismerte meg a világ – de két világhírű fivére miatt egy kicsit csalódásnak lehetett érezni az eddigi teljesítményét, hiszen miattuk talán túlzottak lehettek az elvárások vele szemben is. Most viszont sikerült megküzdenie ezzel a teherrel, és például 6 játszma után máris 23 ponton állt, közel 130-as aránnyal! Ez nem valami tesztstílusú ütést jelent – de az sem volt túl tesztszerű, hogy a következő játszmában máris egy pörgető dobó jött be (Gazanfar). Persze csak az egyik végről – a másikról megmaradt Navíd Zadrán, és ő szerezte az első kaput is: Gumbie-ét a 10. játszmában, egy élezésből. Curran viszont továbbra is jól haladt, sőt, a 17. játszmában már az 50-est is elérte: nem rossz bemutatkozás! Úgy meg még inkább, hogy ezt még csak a 21. játszmában 4 újabb 4-essel fejelte meg, följőve 66-ra – viszont ezek után már csak kettő pontot szerzett, és Gazanfar pörgetett labdája eltalálta a kéz-karóját. Ebben a pillanatban, 25.3 játszma után, 92/2-nél megtartották az ebédet.

Szünet után Takudzwanashe Kaitano és Sean Williams folytatta: Kaitano már elég régóta a pályán volt, de egyelőre semmi feltűnőt sem csinált. És a folytatásban is inkább Williams tűnt ki kettejük közül: a 37. játszma végére például utol is érte Kaitanót – ekkor mindketten 31 futáson álltak, csakhogy Kaitano 86, míg Williams 32 labdából... Az afgánok viszont érezhették, hogy nem megy jól a dobás, így a 39. játszmában már 6. dobójukkal is megpróbálkoztak, méghozzá Abdul Malikkal, aki amúgy nyitó ütős szokott lenni... A következő áttörést viszont Zahír Hán könyvelhette el, aki a 46-nál járó Kaitanót búcsúztatta egy csalóka labdával, amellyel szemben az ütős elrontott egy fejszés söprést, és a katona elkapta. Williams viszont az 50. játszmában már 50 futásnál tartott, az 52. játszma utáni teánál pedig a csapat 204/3-nál.

A harmadik menet gyenge szitálással kezdődött, a pályamunkások készenlétbe is helyezték magukat, hogy behozzák a ponyvákat, de nem kellett, az eső lassan elvonult. Dyon Myers pedig nem el-, hanem levonult, ugyanis véletlenül visszaütött Gazanfar felé egy labdát, a dobó pedig a dobás után lendületből továbbfutva el is kapta azt. Williams mellé így egy másik európai származású ütős, Craig Ervine érkezett be, velük pedig aztán az afgán dobók még annyit sem tudtak kezdeni, mint az eddigiekkel. Még a 7. dobó, Hasmatulláh Sáhídí sem, aki szintén beállt 3 játszma erejéig, először az 59-edikben. A 72. játszma elhozta Williams 100-asát, majd egy dobással később már a csapat 300-át is, a 80-adik pedig Ervine 50-esét – majd majdnem Williams kiesését is! A bíró LKE-t ítélt ellene egy Hán-dobásból, és mivel nincs videóbíró, az ütős kénytelen volt lesétálni, hiába látszott rajta, hogy valószínűleg nem ért egyet az ítélettel. Ám időközben kiderült, hogy a dobó túllépett a vonalon, így a kiesés mégis érvénytelen lett: a 124-nél járó ütős megmenekült! Természetesen az afgánok kikérték az új labdát már a 81. játszmában, de hiába, sikert azzal sem értek el. Zimbabwe számára csak annyi hiányérzet letett, hogy amikor 85 játszma után a gyenge fény miatt a bírók mára lefújták a játékot, Williams még nem érte el a 150-et, csak a 145-öt... Persze holnap reggel még meglehet az.


Alapból nem látható kép
×