Egy hárommeccses sorozatot csak 1–0-ra nyert Zimbabwe

2025. február 25. – Szerző: Krikettgalaxis

Igen, ahogy sejtik, sejtitek, kedves olvasók: az eső szólt közbe. Három találkozó közül kettő is eredmény nélkül végződött a rossz időjárás miatt, de legalább egyik sem maradt el teljesen. Így viszont nem igazán derült ki, NH20-ban Zimbabwe vagy Írország a jobb.

Zimbabwei táj vonuló elefántokkal (illusztráció)

A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható

Egy teszt és három ENN után most a számukra talán jelenleg legfontosabb formátumban is összecsapott a két válogatott: hiszen 2025 a világbajnoki selejtezők éve lesz, és ők még mindketten részei ezeknek a selejtezőknek. A tesztet Írország nyerte, az ENN-sorozatot Zimbabwe 2–1-re, így most igazán érdekes kérdés volt, hogy NH20-ban mire mennek egymással. Ami az összeállításokat illeti, a legfontosabb hír volt, hogy az írek fontos mindenese, Mark Adair térdsérülés miatt ki kényszerült hagyni ezt a sorozatot: helyére Craig Youngot hívták be.

Az első meccs eső miatt jó nagy késéssel kezdődött: 13:30 helyett 15:45 táján tudták elkezdeni, és 20–20 helyett már csak 9–9 játszmával. A dobást választó írek, azon belül is a tartalékként behívott Young, igen jól kezdtek, mert már a 2. játszmában két ütőst is kiejtettek, sőt, a 3 játszmányi erőfölény végére már 11/3 volt az állás. Az 5. rendű ütős, Ryan Burl azonban igen gyorsan 2 négyest és 3 hatost mutatott be, de végül 9 játszma alatt összesítésben csak 77/5-ig jutottak el az afrikaiak. Ez viszonylag könnyű célnak tűnt Írország számára – csakhogy a szünetben újra megjött az eső, és emiatt a 2. félidőt már nem lehetett lejátszani: a meccs eredmény nélkül zárult.

A második találkozó előtt is fenyegetett egy kicsit a borult idő, de aztán a kezdésre már kisütött a Nap. A dobással kezdő Zimbabwe nagyon kettős eredménnyel kezdett: az első játszmában kiejtették Paul Stirlinget, de a másodikban nem ki-, hanem elejtették Lorcan Tuckert (méghozzá a rutinos Sikandar Raza), ez pedig igen sokba került nekik. Tucker ugyanis végül 46 futást gyűjtött be, és az utána következő 2 ember is megközelítette a 30-at. Ők viszont nem túl gyorsan, ráadásul a közepes és alsó rend igencsak alulteljesített, így Zimbabwe mégis vissza tudott kapaszkodni, és elsősorban a 3 kapuig jutó Trevor Gwandunak és néhány takarékos társának köszönhetően 137-re tudták korlátozni az íreket. A 14. játszmában egyébként volt egy kis esőszünet, de olyan rövid (20 perc), hogy játszmák nem vesztek el. A kergetés elég máshogy kezdődött, mint az első félidő: itt a magas rendből gyorsan kiestek többen is, és a közepes rend lett az, aki jobban ütött. Young már az erőfölényben 3 kapuig jutott, így az 37/3-ra végződött, és amikor 11 játszma után az afrikaiak 67/5-re álltak, már kevesen hittek a sikerükben. De akkor jött Tony Munyonga, és sok kis futásának, valamint éppen jókor érkező négyeseinek köszönhetően 43-ig menetelve 4 megmaradó dobással bevitte csapatát a célba.

A harmadik mérkőzés, ahogy az első is, szintén később kezdődött, két okból. Egyrészt így is tervezték, hogy este lesz (a pálya történetének a 2. esti NH20-a volt ez), de aztán itt is közbeszólt az eső, így a tervezett kezdéshez képest is majdnem egy órát csúszott a meccs, 18–18 játszmásra rövidülve. Az ír csapatban megjelent ma egy újonc: a négy krikettező Tector-testvér egyike, Tim Tector, aki így tehát négyük közül harmadikként mutatkozott be a nemzetközi színtéren! De egyelőre csak a mezőnyben tevékenykedett, tekintve, hogy csapata a dobást választotta. És annak ellenére, hogy a labda a vizes fűben gyorsan bevizesedett, ami elvileg nehezíti a dobók dolgát, mégsem kezdtek nagyon rosszul az írek, és két ütőst kevés ponttal kiejtettek az elején. Az erőfölény (ezúttal 5 játszma) 27/2-re végződött, viszont utána be tudtak gyorsítani a hazai ütősök: igaz, hogy senki sem maradt meg túl sokáig a pályán, de azért olyan 20–30 pontocskákat többen is összeszedtek 100 fölötti aránnyal, így a 18 játszma végére 142-ig jutott el a csapat. De a szünetben újra megérkezett az eső, és mivel nem enyhült, így egy kis (valamivel több mint fél óra) várakozás lefújták az összecsapást.

Így tehát a sorozatot 1–0-ra Zimbabwe nyerte, az összesített örökmérleg pedig pont 50%-os: 18 mérkőzésből 8-at nyert mindkét válogatott, míg kettő eredmény nélkül végződött.