Dél-Afrika szárnyal, soha nem látott ausztrál vereségsorozat
2023. október 12. – Szerző: Krikettgalaxis
Most fordult elő először a világbajnokságok történetében, hogy Ausztrália sorozatban négy mérkőzést elvesztett, miután ma súlyos vereséget szenvedtek a tabella élére fellépő Dél-Afrikától. A vb után az ENN-től visszavonuló Quinton de Kock sorozatban a második százasát ütötte.
A dél-afrikai kormány székhelye Pretoriában (illusztráció)A kép szerzője: Hühnerauge (Flickr), licenc: CC BY 2.0
Mondhatjuk azt, hogy a két csapat unalomig ismerte egymást, olyan sokszor találkoztak mostanában: augusztus végén és szeptember elején egy NH20-as sorozatban még Ausztrália volt a jobb, de utána játszottak öt ENN-t is, és itt már Dél-Afrika diadalmaskodott 3–2-re. Azóta az ausztrálok egy India elleni sorozatot is elbuktak, ráadásul a vébé első meccsén is kikaptak Indiától. Mivel a 2019-es világbajnokságot is két vereséggel zárták (egyszer éppen Dél-Afrika ellen), így már három vesztes meccset számláltak sorozatban a vébéket tekintve. Négyes sorozatuk még soha nem volt – egészen máig.
A mai mérkőzést Lakhnauban játszották, ahol az idei évben (pl. az IPL-ben) eddig az volt megfigyelhető, hogy a talaj az ütősöknek nehéz, a pörgetőknek kedvez. Azóta azonban újratelepítették a sávot, így most mindenki számára rejtély volt, hogy hogyan fog viselkedni. Mindenesetre a dél-afrikaiak a gyors dobó Gerald Coetzee helyett most egy plusz pörgetőt tettek be a csapatba a kínai stílusban dobó Tabraiz Shamsi személyében. Az ausztráloknál két más jellegű változtatás történt: Cameron Green helyett Marcus Stoinis, Alex Carey helyett pedig Josh Inglis került be. Így aztán az első hét ütősük között csak egy balkezes volt.
Amikor az ütésre kényszerülő Dél-Afrika elkezdte a játékot, kiderült, hogy a pálya továbbra is nehéz, elég kétsebességes, és amikor a 7. játszmában bejött az első pörgető, az is kiderült, hogy valóban elég jól térít a talaj. Ennek ellenére a két nyitó, Quinton de Kock és Temba Bavuma majdnem 20 játszmán keresztül bírta, ezalatt viszont egészen eltérő sebességgel szerezték a pontokat: De Kock volt a sokkal gyorsabb kettejük közül. Talán olyan szurkolók is lehettek, akik ezek után nem is bánták, hogy Bavuma kiesett, főleg akkor nem, amikor a helyére bejövő Rassie van der Dussen szemmel láthatóan gyorsabban ütött. De aztán ő meg nem bírta olyan sokáig, viszonylag hamar búcsúzott, ám ez is elég volt neki ahhoz, hogy elérje pályafutása 2000-edik ENN-futását, méghozzá 45. játékrészében: ennél gyorsabb csak egyvalaki volt a történelemben (éppenséggel honfitársa, Hashim Amla, 40 játékrész alatt). Hamarosan De Kock idei második vébémeccsén megszerezte második százasát is, Aiden Markram pedig 50-est ért el, és azért még a többiek is hozzátettek valamennyit az összpontszámhoz, ami így végül 311 lett. Ezen a talajon ez nagyon jó eredménynek tűnt, de lehetett volna több is, ha az ausztrál dobók nem húzzák sikeresen meg a féket a haláljátszmákban. De lehetett volna kevesebb is, ha az ausztrál mezőnyjátékosok a félidő során nem ejtettek volna el öt (öt!) elkapást is...
Sokszor láttunk már olyat, hogy estére megjött a harmat, és ez megnehezítette a dobók dolgát, de ma ilyesmi tapasztalatban nem lehetett részünk. És az is látszott, hogy bizony a gyors dobók is élhetnek ma: volt elég görbülés és varratos mozgás is, amit szépen ki is használt a Lungi Ngidi–Marco Jansen–Kagiso Rabada hármas: ők már az első erőfölény idején (az első 10 játszmában) kiejtették az első három ütőst. Egy apró érdekesség, hogy Steven Smith LKE-jét a bíró először nem ítélte meg, csak a videóbírózás után. Szabad szemmel nagyon úgy tűnt, hogy a labda mellément volna, és érdekes módon a tévés közvetítésben nem mutatták meg a videóbíró számítógépe által kiszámolt animációt, hogy hogyan mozgott volna a labda, csak egy állóképet mutattak. Persze nem akarunk itt összeesküvéselméleteket gyártani: ha esetleg csalás történt volna, az a mai világban pillanatok alatt ki tudott volna derülni. Smith mindenesetre elég dühös volt, és később Stoinis sem örvendett, amikor őt is egy DFR-kérés után küldték ki: nála egy elkapás volt kérdéses. Kiderült, hogy a labda a kesztyűjén változtatott irányt, és bár nagyon úgy tűnik, hogy ez a kesztyű nem érintkezett abban a pillanatban az ütővel, de a másik kesztyűvel talán igen, és az a másik kesztyű már érintkezett az ütővel... De ez már a 18. játszmában történt, Stoinis pedig a hatodik ütős volt, aki kiesett: az állás ekkor 70/6-ra módosult, vagyis lényegében nullára csökkentek az ausztrálok esélyei. Innen még sikerült magukat 177-ig feltornászniuk, de természetesen az sem volt elég semmire, 134 futással kikaptak, és visszacsúsztak a 10-es tabella 9. helyére, éppencsak megelőzve Afganisztánt. Mindeközben pedig Dél-Afrika 4 pontjának és nagyszerű nettó futási arányának köszönhetően az élre ugrott.
