Nem a legjobb előjelekkel várhatja Pakisztán a világbajnokságot
2024. április 27. – Szerző: Krikettgalaxis
Azok után, hogy a pakisztáni válogatott januárban 4–1-re kikapott egy idegenbeli NH20-as sorozaton Új-Zélandtól, most hazai pályán, egy tartalékosabb új-zélandi válogatott ellen is csak 2–2-es döntetlenre voltak képesek.
A lahori Bádsáhi-mecset (illusztráció)A kép szerzője: Muhammadhasnainnaeem (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 4.0
Bár az első mérkőzés az eső miatt rekordrövid lett, mégis sok érdekességet tartogatott. Nem is maga a játék, hiszen először 5–5 játszmára kellett lerövidíteni, aztán pedig két dobás után le is fújták, de azért ez alatt a két dobás alatt is volt esemény: Sahín Sáh Afrídí máris kidobta az újonc Tim Robinsont. Viszont sokkal többet lehet beszélni a két csapatról. Mint tudjuk, Pakisztánnak régóta nem volt vezetőedzője: most erre a sorozatra ideiglenesen azt az Adzhar Mahmúdot bízták meg, aki korábban már betöltötte ezt a posztot. De nem csak az edző, hanem a kapitány is új, sőt, régi-új volt náluk: Sahín Afrídí egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért most ismét Bábar Ázamot nevezték ki. Aztán ott volt még három újonc náluk is: Abrár Ahmed, a pörgető dobó, akit a PSL-ből és a tesztválogatottból már ismerhettünk, Irfán Hán, az ütős és az Egyesült Arab Emírségekben eltiltásban részesült Uszmán Hán: az ő ügyéről itt írtunk egy kicsit részletesebben. Ami a vendég Új-Zélandot illette: nekik több nagy játékosuk ekkor az IPL-ben vitézkedett, így egy jelentősen legyengült csapattal érkeztek, de a fent említett Robinsonon kívül mindenkinek volt már válogatottbeli tapasztalata. Ugyan Tim Southee elérhető lett volna, de őt meg pihentették. Végül, ahogy írtuk, az időjárás miatt ezúttal még nem derült ki, ki mire lett volna képes.
A második meccset már végig lehetett játszani, de ez sem tartott éppenséggel kétszer 20 játszmáig: Új-Zéland idő előtt elfogyott az első játékrészben, Pakisztán pedig (bőven-bőven) idő előtt lekergette az alacsony célt. Abban semmi csoda nincs, hogy Pakisztán ugyanazt a csapatot küldte ki, mint múltkor, de azért az érdekes, hogy Új-Zéland máris változtatott egyet, miközben múltkor ki sem próbálták a most kihagyott Josh Clarksont... Az viszont kellemetlen hír volt Pakisztán számára, hogy a sorozat előtti egyik edzésen a lábában fájdalmat érző Ázam Hánról kiderült: nem játszhat az egész sorozatban. A mai meccsre persze nem volt szükség Ázam Hánra, sőt, igazából Pakisztán bőven megengedhette volna magának, hogy még több új, tapasztalatlan játékost küldjön be, ugyanis ez a mostani Új-Zéland eléggé gyengének bizonyult, még ha pár híres és jó játékos itt is volt náluk. Most például egyik ütősük sem tudott eljutni 20 pontig, így csak 91-es célt állítottak fel, amit a hazaiak nagyjából 12 játszma alatt el is értek. Igaz, náluk sem voltak túl jók az ütősök, többen is hamar kiestek, mindenki lassan haladt – csak Mohammad Rizván emelkedett ki közülük, aki 45-neskivel zárt. Rizván így 79 játékrész alatt érte el a 3000 NH20-as futást: kettővel hamarabb, mint az eddigi világcsúcstartó Virát Kohlí.
A harmadik találkozó már egész máshogy alakult, mint az előző. Ezúttal Pakisztán kényszerült ütésre, és a magas rendjük eléggé kínlódva haladt előre. Igaz, hogy két nyitójuk is 30 fölött végzett, és utánuk Mohammad Rizván is csak azért nem szerzett 22-nél többet, mert lábfájdalmai miatt visszavonult, de az ütési arányaik nem voltak valami jók. Csak a végére tudott beleerősíteni Irfán Hán és főleg Sádáb Hán: utóbbi például 20 dobásból szerzett 41 pontot, amivel 178-ig emelte csapatát. A tegnapiak alapján ez nem tűnt rossz eredménynek – igen ám, de ezúttal az új-zélandi ütősök egész máshogy teljesítettek. Bár az első három ember náluk is hasonlóan játszott, mint Pakisztánnál (20–30 körüli pontok, viszonylag kicsi arány), de a 4. rendű Mark Chapman ma különbséget jelentett a két együttes között. Ő ugyanis 42 labdából 87-neskit ért el, így a tartalékos Új-Zéland 10 megmaradó dobással meg tudta nyerni a kergetést.
A fellegek tovább gyülekeztek Pakisztán feje fölött a negyedik összecsapáson, sőt, már az előtt is. Egyik legjobb ütősük, Mohammad Rizván múltkori sérülése miatt a sorozat egész hátralevő részéről kiesett, és kiderült, hogy Irfán Hán is megsérült. Sahín Sáh Afrídínek viszont nem volt semmi baja, mégis kihagyták: végülis most van lehetőség kísérletezgetni az összeállításokkal. De ez a kísérletezgetés nem jött be nekik: Tim Robinsont például sokáig nem bírták kiejteni a dobóik, így az ütős 50-esig jutott, és még további három új-zélandi lépte át a 25-öt. Egy másik Afrídí, Abbász Afrídí viszont dicsérhető volt a dobóosztagból: ő három kaput is szerzett, és az egész csapatból ő dobott a legtakarékosabban is. Új-Zéland végül 178 pontot gyűjtött össze, ami közepes eredménynek tűnt. A kergetés során pedig ide-oda ingadoztak az esélyek: a hazai csapat ugyanis egyszer előretört, máskor lelassult, és ez többször is meg-megtörtént velük. Elsősorban a végül 61 futásig jutó Fáhar Zamánnak köszönhetően 4–5 játszmával a vége előtt még úgy tűnt: a zöldeknek van nagyobb esélye megnyerni a meccset, de a végén az új-zélandi dobók még többször is lecsaptak és visszafordították a maguk javára az egészet: végül 4 futással sikerült győzniük. Talán legjobb emberük ma William O’Rourke volt, aki három kapuval zárt: ebből kettő pedig a két nyitó ütősé, Szaím Ajúbé és Bábar Ázamé volt.
Az ötödik mérkőzésen legalább az egyenlítés sikerült Pakisztánnak. Ázam végre hozta, amit vártak tőle: egy 69-es pontszámot (nagyjából 157-es aránnyal), de Uszmán Hán még mindig nem volt valami meggyőző, annak ellenére, hogy ma érte el eddigi legmagasabb NH20-as pontszámát – ugyanis ez is csak 31 lett. Fáhar Zamán még egy 43-mal elég jól megdobta a csapat összpontszámát, amely így 178 lett: érdekes módon harmadszor egymás után pont ennyi született az első félidőben! A második játékrész, amelyben most újra itt volt a múltkor kimaradt Sahín Afrídí, ismét szorosan alakult. Bár Afrídí (szokásához híven) az első játszmában kaput szerzett (Tom Blundellét), a másik nyitó ütős, Tim Seifert viszont 50 fölé jutott. A félidő fele után Új-Zéland gyorsan elvesztett több ütőst is egymás után, ez pedig megpecsételte a sorsukat: a hátralevők között már csak Josh Clarkson ért el 38 futást, a többek jóval kevesebbet, ráadásul a kiesések később is folytatódtak, így 4 dobással a vége előtt, 9 futásos hátrányban elfogyott a csapat. A kiesések folytatódásában Afrídínak nagy szerepe volt: ő ugyanis ma 4-es zsákmányig jutott, sőt, végül összesen 8 kapujának köszönhetően a sorozat legjobb játékosává is megválasztották.
A két válogatott közti NH20-as örökmérleg ez után a sorozat után úgy alakul, hogy 44 mérkőzésből 23-at nyert Pakisztán, 19-et Új-Zéland, 2 alkalommal pedig nem született eredmény.
