Újabb nagy kergetéssel már második a Sunrisers

2024. május 19. – Szerző: Krikettgalaxis

Legalább néhány óráig most megtapasztalhatja a Sunrisers Hyderabad, hogy milyen érzés esélyesnek lenni az első elődöntőre: ma délután ugyanis, miután legyőzték a Punjab Kingst, följöttek a tabella második helyére – igaz, este még letaszíthatják a narancsokat onnan.

Haidarábád jelképe, a 16. századi Csármínár (illusztráció)Haidarábád jelképe, a 16. századi Csármínár (illusztráció)

A kép szerzője: Hari Om Prakash (Wiki Commons), licenc: CC BY-SA 3.0

Három napja ugyanitt, Haidarábádban egyetlen labdát sem lehetett eldobni az eső miatt az akkorra tervezett mérkőzésen, ma viszont egy kicsit jobb, bár továbbra is felhős idő köszöntött be a pandzsábiak vendégjátékára. Azok a pandzsábiak látogattak ma el ide India déli részére, akik már tovább sem juthatnak, utolsók sem lehetnek, szóval lényegében tényleg csak a játék öröméért léphettek ma pályára. Na jó, azért nem, hiszen az egyéni statisztikák is fontosak voltak (kiváltképp Harsal Patel számára, aki vezette a torna dobóranglistáját), és az is, hogy esetleg azok a játékosok is megpróbálják magukra végre felhívni a figyelmet, akiket vagy akiktől eddig keveset láttunk. A Sunrisersnek azonban még ennél is nagyobb célja volt, amiért küzdött: nekik még volt esélyük elérni a második helyet, ami biztos érmet jelentett volna, és dupla esélyt a döntőbe jutásra. Ehhez ma nyerniük kellett, míg az esti meccsen a Rajasthan Royalsnak nem szabadott győznie.

Pont emiatt a harc miatt a hazaiak nem is kísérleteztek nagyon az összeállításukkal, csak Dzsajdev Unádkat helyett tették be Ráhul Tripáthít. A Kings viszont elsősorban nem azért változtatott többet, mert bátran mert most már kísérletezni, hanem kényszerből: külföldi játékosaik nagy része ugyanis elhagyta a csapatot – ki sérülés, ki családi okok miatt, de a legtöbben, köztük Sam Curran, a kapitány és Jonny Bairstow válogatottbeli kötelezettségeik miatt. Így aztán a kapitány – a klub története során először – Dzsites Sarmá lett, míg a csapatba betettek egy olyan játékost is Sivam Szinh személyében, aki nem csak az IPL-ben nem játszott még soha, de semmilyen hivatalosan Húsz20-nak minősülő klubmeccsen sem.

Mindenki megtapasztalhatta mostanában, hogy a Haidarábád félelmetes, amikor először üt – talán ez is szempont volt a Kings számára, amikor az elsőként ütést maguknak sajátították ki. Ráadásul mivel ez egy délutáni-esti meccs volt, a harmattól sem kellett tartaniuk. És bizony úgy tűnt, a királyok meg is próbálják a saját fegyverével támadni a Sunriserst: Atharva Tájdének és Prabhszimran Szinhnek köszönhetően eléggé belehúztak az erőfölényben. Nem állítjuk, hogy a 61/0, amit hat játszma alatt elértek, a világ legjobb erőfölénye lett volna, de egyáltalán nem volt rossz. Sőt, amikor 9 játszma után 97/0 volt, az már még ennél is szebbnek hatott a vendégek számára – ekkor viszont Tájdét, éppen mielőtt elérte volna a maga 50-esét, elkapták. A lendület azonban így sem veszett oda: a 3. rendű Rilee Rossouw, a csapat mai egyetlen idegenlégiósa még Tájdénél is gyorsabb volt, és végül 24 dobásból jutott el 49 pontig. De előtte még egy ügyes mozdulattal Heinrich Klaasen kapus Szinhet is elkapta (71 ponttal) – ez lett egyébként Vidzsajakánt Vijászkánt pályafutásának első IPL-kapuja. Az utolsó játszmában Dzsites Sarmá, akinek az egész szezonja elég csalódást keltő volt, most három dobásból 16 pontot tett hozzá az eredményhez, így a Pandzsáb 214 futással zárt. Ezt azért csak nem kergetik már le 10 játszma alatt! 20 alatt viszont bármi megtörténhet.

Travis Head és Abhisek Sarmá természetesen önbizalommal telve érkezett ki a második félidőre. Már lehet, hogy éppen azt kezdték tervezgetni, hogy 13 vagy 14 játszma alatt érjék el a célt – amikor Arsdíp Szinh ébresztőt fújt nekik: első dobásából leszedte a pálcát Head kéz-karójáról! Így akkor nem kellett sokat várni, mit tud az idén eddig ritkán látott Tripáthí, ő volt ugyanis ma a 3. rendű ütős. És azt tudta, hogy mindjárt egy 4-essel mutatkozott be, majd hasonlóan is folytatta: 10 labdából már 23-on állt, miközben Sarmá ekkor még 1-ből 1-en. Amikor viszont Sarmá került sorra, ő is hozta a tőle megszokottakat, és az 5. játszmában már ő is 12-ből 32-n állt, és még az erőfölényben megszerezte az idei 39. IPL-hatosát, amivel egyrészt már ő vezeti a torna hatosranglistáját, másrészt az egy szezonban elért legtöbb hatos is most már az övé, hiszen eddig 38 volt a legtöbb, amit valaki egy évben elért az IPL-ben (2016, Virát Kohlí). Igaz, eközben Tripáthí kiesett, méghozzá Harsal Patel 23. áldozataként, amivel a dobó még tovább növelte esélyeit az idei lila sapkára. Sarmá aztán 21 dobásból már 50-nél tartott, a következő labdából pedig a csapat is átlépte a 100-at: bizony most már jól látszott, hogy valóban sikerülhet a kergetés, ha nem is rekordgyorsasággal. A félidő felére a narancsok szempontjából még jobb, 129/2 volt az állás, utána viszont Sasánk Szinh egy szélesebb, lassabb labdáját Sarmá a fedezet Sivam Szinhhez ütötte: 129/3. De már ismerjük a Sunriserst: általában nem áll meg a tudományuk a fölső rend kiesésével. Nítís Kumár Reddí és Heinrich Klaasen is 40 körüli pontot teljesített, és bár a csapat egy kicsit lelassult a végére, így sem forgott veszélyben a győzelmük: 5 megmaradó labdával és 4 megmaradó kapuval beértek a célba. Közben Patel újabb kaput szerzett, így már 24-e van neki, miközben azok közül, akik még a rájátszásban folytatják, Varun Csakravartí áll a legjobban 18-cal.

A Pandzsáb így nem tudott följönni a 8. helyre, a Sunrisers viszont igen a másodikra – ez pedig azt jelentette, hogy a Rádzsasztánnak nyernie kell ma este, ha vissza akarják őket előzni. Egy elmaradt meccs sem lenne elég a rózsaszíneknek – márpedig amikor ez a mérkőzés véget ért, éppen esett az eső a Royals találkozójának helyszínén, Guváhátíban...


Alapból nem látható kép
×