Senki nem jutott 30 futás fölé a bangladesi teszt első napján
2024. október 21. – Szerző: Krikettgalaxis
16 ütős kiesett, miközben egyikük sem szerzett valami sok pontot: így foglalható össze röviden a legújabb teszt első napja, ahol Banglades fogadja Dél-Afrikát. A bengáliak 106 pont után elfogytak, a nap végére pedig a vendégek 140/6-ig értek el. Kagiso Rabada közben elérte a 300 kaput, méghozzá a világon a leggyorsabban.
Piros krikettlabda (illusztráció)A kép licence: közkincs / szabadon felhasználható
Felfordulás felfordulás hátán a bangladesi krikettben. Pár napja bocsátották el eddigi edzőjüket, Csandika Haturuszinhát, így aztán az új mesternek, Phil Simmonsnak lényegében semmi ideje nem volt felkészülni erre a sorozatra. Ráadásul egy-két napja még azt sem lehetett tudni, vajon egyik legjobb játékosuk, Szákib ál-Hászán elérhető lesz-e ma: az ügy részleteiről itt írtunk bővebben. Így aztán hiába a múltkori Pakisztán elleni hőstett, ebben a zűrzavarban nagyon nehéz lehetett a krikettre koncentrálni – pedig azt maga az edző és a kapitány, Nádzsmul Hoszen Sánta is kihangsúlyozta, hogy most ez lenne a legfontosabb...
Dél-Afrika sem érkezett a legjobb előjelekkel Bangladesbe, igaz, ez leginkább csak a tegnap elbukott női vébédöntő miatti lélektani visszaesést és a múltbeli statisztikákat jelentette – utóbbiak szerint Dél-Afrika 13 legutóbbi tesztmeccsét, amit Dél-Ázsiában játszott, nyeretlenül, sőt, többségében vereséggel vívta meg. Bár ezzel meg éppen szembe mutat (vagyis a vendégek javára), hogy Banglades ellen viszont még soha sehol egyetlen tesztet sem buktak el.
Ami a csapatok összeállítását illeti: Szákib ál-Hászán végül biztonsági okokból
nem jöhetett Bangladesbe, így nélküle zajlott a találkozó, viszont avattak egy újoncot a 26 éves kapus-ütős Dzsáker Álí személyében. Dél-Afrikánál a legfontosabb hír volt, hogy szokásos kapitányuk, Temba Bavuma sérülés miatt nem állt rendelkezésre, így ma Aiden Markram vezette a csapatot. És náluk is volt egy debütáns, szintén kapus-ütős: Matthew Breetzke.
A helyszín a dakkai Ser-i-Bánglá Nemzeti Stadion volt, ahol (itt megint visszautalunk az Ál-Hászánról szóló írásunkra) nagy volt a biztonsági készültség, a hadsereg tagjait is mindenfelé látni lehetett. Ami a szakmai részt illeti: a sávot egy kevés fű borította, de alatta látszottak a repedések: főleg később várható volt, hogy nagyon pörgetőbaráttá válik. Érdemes volt tehát a pénzfeldobást nyerő csapatnak az ütést választania: ez a csapat pedig Banglades lett.
Az ütést Máhmudul Hászán Dzsaj és Szádmán Iszlám kezdte. Utóbbiból azonban nem sokat láttunk ma: Wiaan Mulder negyedik dobásából máris egy elég fölösleges ütést próbált meg, ami nem is sikerült neki, és a második katona elkapta. Az új ember, Maminul Hak a 4. játszma elején majdnem LKE-be keveredett, de szerencséjére a bíró a pályán nem adta meg, a labda nyomvonalát kiszámító számítógépes rendszer pedig nem működött, így a játékos maradhatott a pályán. Ám nem sokáig: két dobás múlva úgy ért bele egy Mulder-labdába, hogy a kapus el tudta kapni. És még az erőfölényben... bocsánat, ez teszt, nincs erőfölény, szóval még a 6. játszmában a harmadik ütős is kiesett: megint Mulder volt a dobó, a búcsúzó játékos pedig Hoszen Sánta kapitány. Eddig a gyors dobóké volt a terep, de amikor a 9. játszmában az első pörgető, Keshav Maharaj is megpróbálkozott, ő is rögtön tudott kihozni kitérülést a labdából: nem volt várható, hogy ezen a meccsen sokszázas pontszámok születnek majd... Hamarosan Mulder első menete véget ért, és jött újra Kagiso Rabada: ő pedig a 14. játszmában Musfikur Rahim kiejtésével megszerezte 300. tesztkapuját – méghozzá ami az ehhez szükséges labdák számát illeti, a világon messze a leggyorsabban! Neki ugyanis ez még csak a 11 187. eldobott labdája volt, míg az eddigi rekordot 12 602-vel tartotta Vakár Júnisz. És még a 20. játszmában meglett neki a 301-edik is: most Litan Dász ütését kapta el egy Rabada-dobás után igen látványosan, balra vetődve Tristan Stubbs, az árok. Az állás 45/5-re változott: de legalább pár dobás múlva egy négyessel India pár nappal ezelőtti hiperalacsony pontszámát lehagyták a bengáliak. A következő társulás, Hászán Dzsaj és Mehedí Hászán Mirádzs ezek után viszonylag stabilnak tűnt, mindketten 10 fölé jutottak (ma ez is nagy szám!), ám a 27. játszmában Maharaj is lecsapott, és Hászán Mirádzs LKE-vel távozni kényszerült. Most működött a videóbíró, és meg is erősítette a pályán levő játékvezető döntését. Így az állás 60/6 lett: ekkor tartották meg az ebédet is.
Ebéd után az első labdával az újonc Álí nézett szembe, de ő sem tudott megváltást hozni a csapatnak. Hászán Dzsajtól még láttunk egy 6-ost meg egy 4-est, amivel 30-ra jött föl, de aztán 4 labdán belül ő is és Álí is kiesett, és a sorvégben már csak Táidzsul Iszlám 16 futásos hozzájárulása volt az, ami még érdemben szépíteni tudott a bengáli eredményen. Az azonban így is mindössze 106 futás lett, miközben Rabada újabb egy, Maharaj pedig újabb két kaput gyűjtött be, így hárman is hárommal zárták a negyedet Dane Piedt egye mellett. Sokat elmond a játékról, hogy Banglades legeredményesebb társulása a 9. kapus volt.
A nehéz talaj viszont nem változott: megmaradt a második játékrészre is. Az első labdából Markram máris melléütött egyet, a hatodikból pedig Hászán Máhmud labdája elsiklott az ütőjének a külső éle mellett és belecsapódott a középső karóba. Banglades viszont Máhmudon kívül egyetlen gyors dobót sem tett be a csapatba, így a másik oldalról máris pörgetéssel próbálkoztak. A fő veszélyt viszont egyelőre Máhmud jelentette, aki ellen sokszor nem találták az ütősök az ellenszert, és néha csak szerencsével kerülték el a kiesést. De azért időnként (az első negyedhez képest meglepően gyakran) négyeseket is láthattunk az ütősöktől: a 12. játszmát például Stubbs két egymást követő határral kezdte, 23 pontra jőve föl, de aztán megszületett ellene az első lassú labdás bengáli kapu is, amit Táidzsul Iszlám könyvelhetett el: a szépen kitérülő és jól pattanó labdába csak az ütő élével ért bele, és a katona begyűjtötte. A 16. játszma után bekövetkező teáig Tony de Zorzi és David Bedingham lassan, határszerzés nélkül juttatta el a csapatot: az állás ekkor 65/2 volt.
Az újrakezdés után ismét csak nem kellett sok idő a következő kapuhoz: Iszlám másodszor is beköszönt, ezúttal a kipörgő labdáját Bedingham a kapushoz élezte. Dél-Afrika aztán egyre jobban közeledett ahhoz, hogy nullára faragja a hátrányát – de még mielőtt ez megtörtént volna, elérkezett a 28. játszma, amiben újabb két Iszlám-kapu született: előbb De Zorzi élezte rá a labdáját a saját lábára, ahonnan egy közeli mezőnyjátékoshoz pattant, aki elvetődve elkapta, majd Breetzke, miután az előző labda kifelé térült ellene, azt hitte, hogy a következő is ki fog, így hagyta, hadd menjen – a labda azonban a kapuját választotta. Az állás így 99/5 lett, Iszlám pedig ezzel a világ második bangladesi dobója lett, aki elérte a 200 tesztkaput. A 30. játszmában Ryan Rickelton egy négyessel egyenlítette ki az állást, de nagyon hamar megállt ő is – vagyis megállították: megint Iszlám (aki így ötös zsákmányig jutott), megint egy élezéses elkapás. Mostantól a Kyle Verreynne és Wiaan Mulder által alkotott társulás ütött, és annak ellenére, hogy kezdett besötétedni, és már a világítást is be kellett kapcsolni, egész jól! A 41. játszma végére 140 futásra hozták föl a csapatot, ám ekkor már túl sötét lett: a bírók megmérték a fényt, és úgy döntöttek, mára akkor ennyi lesz. Már amúgy is közel volt a kitűzött vége, így csak néhány játszmányi idő veszett el összesen.
