A BBL, azaz teljes nevén Big Bash League a világ nagy Húsz20-as bajnokságai közül az egyik legrégebbi. Mai formájában 2011 óta működik, de volt már egy előzménye is: a 2005–2006-os szezontól a 2010–2011-esig hat alkalommal rendezték meg a KFC Twenty20 Big Bash nevű bajnokságot, amelyben hat állami csapat versengett (hasonlóan az első osztályú meccsekből álló Sheffield Shieldhez). Ezt a sorozatot 4 alkalommal Victoria, egyszer-egyszer pedig Új-Dél-Velsz és Dél-Ausztrália nyerte meg.
A 2011–2012-es szezontól kezdve a liga teljesen új, városokhoz köthető klubok versenyévé vált. Természetesen a résztvevő városok a hat állam fővárosai voltak, de a szervezők döntése alapján Melbourne és Sydney két-két klubnak adhatott otthont. Az ausztrál kriketthagyományoknak megfelelő állami struktúrától való eltérés oka az volt, hogy több csapatot szerettek volna indítani, hogy több játékosnak tudjanak több lehetőséget biztosítani. A nyolc alapító csapat nevét és színeit már 2011 tavaszán bemutatták. Újdonság volt az állami csapatok bajnokságához képest, hogy ezentúl a klubok tulajdonosai magánszemélyek is lehettek.
Magát a kupát, ami a végén meg lehet nyerni, 2011-ben tervezték meg. A tervezésre egy versenyt hirdettek, a beérkező javaslatokra pedig az emberek szavazhattak: végül 2011 decemberében mutatták be, hogy a szavazáson az első három helyen végzett formaterv közül melyik lesz a végleges.
A december közepén elkezdődött bajnokság nagy sikerrel indult, szinte minden mérkőzésre tízezrével, húszezrével látogattak ki a nézők, de volt olyan összecsapás is, amikor több mint 40 000-en.
2015-ben komoly javaslatok születtek arra, hogy a ligát új-zélandi csapatokkal is bővítsék, azonban az nem valósult meg. Megvalósult viszont az addigi kizárólagosan férfiak számára rendezett BBL női párja: a női BBL a 2015–2016-os szezontól működik rendszeresen. Az első mérkőzést 2015. december 5-én játszották Melbourne-ben.
A női BBL esetén viszonylag egyszerű a helyzet: a kezdetektől fogva az első hat idényben minden évben 56 mérkőzéses csoportkört játszottak, majd két sima
elődöntőt és egy döntőt. Az első változás a 2021–2022-es szezonban történt, amikor a csoportkör győztese automatikusan döntőbe jutott, a harmadik és negyedik helyezett végselejtezőt játszott egymással, amelynek győztese az alapszakasz második helyezettjével vívott meg a döntőbe jutásért.
A férfi bajnokságban viszont több változás volt. Az első szezonban még csak mindenki mindenkivel egyszer játszott a csoportkörben, majd az első négy helyezett egy-egy elődöntőt játszott egymással, végül egy döntő során dőlt el a bajnok kiléte. A második szezonban már több csoportmeccs volt, mert minden csapat egy adott másikkal már kétszer játszott, így a 31 helyett ebben a szezonban már 35 meccset játszottak. Ez a rendszer egészen 2016–2017-ig fennmaradt, de a 7. szezonban, vagyis a 2017–2018-asban ismét bővítették a bajnokságot: ezúttal mindenki három másik csapattal játszott kétszer, a többivel egyszer, így összesen már 43 meccset rendeztek. A 8. szezontól pedig már a csoportmeccsek során mindenki mindenkivel kétszer is játszott, így 59-re emelkedett a szezon mérkőzéseinek száma.
A csoportmeccsek bővítése után a 2019–2020-as szezonban már a döntő szakaszt bővítették. Az addigi elődöntő-döntő rendszer helyett egy olyan majdnem egyenes kieséses
szakaszt vezettek be, ahova a csoportkör nem első négy, hanem első öt helyezettje jutott be: 4. és az 5. helyezett az 1. végselejtezőbe jutott, a 3. helyezett a 2. végselejtezőbe, az első kettő pedig az 1. elődöntőbe. Az első végselejtező győztese bejutott a 2. végselejtezőbe, a vesztes lett a bajnokság 5. helyezettje. Az első elődöntő győztese rögtön bejutott a döntőbe, de a vesztes is kapott még egy esélyt a 2. elődöntőben, ahol a 2. végselejtező győztesével találkozhatott, és aki ott kettőjük közül nyert, az lett a döntő másik résztvevője (a vesztes pedig a bajnokság 3. helyezettje).
A mérkőzések alapvetően mindig is a Húsz20-as krikett szabályai szerint zajlottak.
A férfi bajnokságban érdekes, de apró változtatást vezettek be a 2018–2019-es szezontól: a mérkőzés előtti pénzfeldobást lecserélték ütőfeldobásra, azaz pénzérme helyett egy krikettütőt kell feldobni! Ez persze a lényegén semmit sem változtatott. A 2020–2021-es szezontól kezdve azonban néhány új, jelentősebb újítást is kitaláltak, amelyekkel még izgalmasabbá igyekeztek tenni a versenyt:
rendesszabályok ugyanis csak (főként agyrázkódásgyanús) sérülések esetén tették lehetővé a végleges cserét, de mostantól a BBL-ben be lehetett hozni valakit a két, már előre kijelölt játékos közül; persze az a kikötés itt is él, hogy csak hasonló szerepkörűt, mint akit lecserélnek.
A 2022 végén kezdődő idényben újabb változások történtek. Mind a női, mind a férfi BBL-ben (végre) bevezették a döntésfelülvizsgálati rendszert (DFR): minden csapat minden félidőben egy lehetőséget kapott arra, hogy a videóbíróhoz forduljon, amikor vitatja a bíró LKE-vel vagy elkapással kapcsolatos döntését. Ha kiderül, hogy igazuk volt, vagy ha csak a bíró szava miatt nem változik meg az ítélet, akkor nem veszik el a lehetőségük. Továbbá megszűnt a félidei pluszpont és a cserelehetőség, a női BBL-ben viszont bevezették a választható erőfölényt. A férfi BBL-ben, hogy pörgősebbek legyenek a meccsek, bevezették az időmérést: ha egy csapat nem tudja végigdobni a 20 játszmáját 79 perc alatt (esetleges időengedményekkel, ha valami rendkívüli eset történik), akkor a hátralevő időben csak 4 mezőnyjátékost helyezhet el a belső pályán kívülre.
A férfi BBL-ben egészen a 2016–2017-es szezon végéig az volt a szokás, hogy minden csapatnak volt egy saját pályája, és a hazai meccseiket ott játszották. 2017 végétől kezdve azonban gyakorivá vált, hogy egyéb helyszíneken is rendeztek BBL-meccseket: a fő hazai pályák
persze megmaradtak, de néhány csapatnak másodlagos hazai pályái
is megjelentek, például egy, a székhelyükhöz közeli másik városban. De arra is volt példa, hogy a mindenkitől igen távol eső, közép-ausztráliai Alice Springsben játszottak mérkőzést.
Az idők során a fő hazai pályákban is történt néhány változás: a Sydney Thunder 2015 végétől átköltözött az Ausztrália Stadionból a sydney-i bemutatótér stadionjába, a Perth Scorchers pedig 2018 végétől a WACA-pálya helyett már az Optusban szerepel rendszeresen.
Eddig a következő stadionokban rendeztek férfi BBL-mérkőzéseket:
Pálya | Mérkőzések száma | Időszak |
---|---|---|
Adelaide Oval (North Adelaide, Adelaide) | 80 | 2011–2025 |
Melbourne-i krikettpálya (East Melbourne, Melbourne) | 74 | 2011–2025 |
Bellerive Oval (Hobart) | 69 | 2011–2025 |
Docklandsi stadion (Docklands, Melbourne) | 69 | 2011–2025 |
Sydney-i krikettpálya (Moore Park, Sydney) | 66 | 2011–2025 |
Brisbane-i krikettpálya (Woolloongabba, Brisbane) | 64 | 2011–2025 |
Optus stadion (Perth) | 40 | 2018–2025 |
A Sydney-i bemutatótér stadionja (Sydney) | 39 | 2015–2025 |
WACA krikettpálya (Perth) | 36 | 2011–2018 |
Manuka Oval (Canberra) | 28 | 2015–2024 |
Carrara Oval (Gold Coast) | 18 | 2018–2024 |
Ausztrália stadion (Sydney) | 14 | 2011–2014 |
Kardinia Park (Geelong) | 11 | 2018–2024 |
Aurora stadion (Launceston) | 11 | 2017–2023 |
Coffs Harbour-i nemzetközi stadion (Coffs Harbour) | 5 | 2020–2024 |
Lavington Sports Oval (Lavington, Albury) | 2 | 2022–2023 |
Junction Oval (St Kilda, Melbourne) | 2 | 2022 |
Traeger Park (Alice Springs) | 2 | 2018–2019 |
Ted Summerton Reserve (Moe) | 2 | 2019 |
North Sydney Oval (North Sydney, Sydney) | 1 | 2023 |
Cazalys stadion (Cairns) | 1 | 2022 |
Geelongi krikettpálya (Geelong) | 1 | 2019 |
A női bajnokságban viszont sokkal több kisebb pályát is használatba vettek. Itt szinte egyáltalán nem jelenthető ki, hogy egy klubnak egyetlen hazai pályája van, hanem a városban és annak környékén számos pályán szoktak szerepelni, sőt, az is nagyon gyakori volt, hogy semleges pályán rendeztek összecsapásokat. A teljes lista a részt vevő pályákról itt látható:
Pálya | Mérkőzések száma | Időszak |
---|---|---|
North Sydney Oval (North Sydney, Sydney) | 58 | 2016–2024 |
Junction Oval (St Kilda, Melbourne) | 48 | 2015–2024 |
Bellerive Oval (Hobart) | 43 | 2016–2024 |
WACA krikettpálya (Perth) | 43 | 2015–2024 |
Allan Border krikettpálya (Brisbane) | 33 | 2015–2024 |
Karen Rolton Oval (Adelaide) | 30 | 2018–2024 |
Adelaide Oval (North Adelaide, Adelaide) | 27 | 2015–2024 |
Drummoyne Oval (Sydney) | 25 | 2015–2024 |
Nagy-korallzátony Aréna (Mackay) | 22 | 2018–2023 |
Lilac Hill Park (Perth) | 22 | 2017–2022 |
Blacktowni nemzetközi sportpark (Blacktown, Sydney) | 22 | 2015–2022 |
Hurstville Oval (Hurstville, Sydney) | 20 | 2016–2020 |
A Sydney-i bemutatótér stadionja (Sydney) | 19 | 2016–2023 |
Aurora stadion (Launceston) | 19 | 2015–2023 |
Melbourne-i krikettpálya (East Melbourne, Melbourne) | 16 | 2016–2024 |
Sydney-i krikettpálya (Moore Park, Sydney) | 13 | 2015–2024 |
Brisbane-i krikettpálya (Woolloongabba, Brisbane) | 10 | 2015–2024 |
Casey Fields, 4. számú pálya (Casey) | 7 | 2016–2023 |
Eastern Oval (Ballarat) | 6 | 2018–2022 |
Docklandsi stadion (Docklands, Melbourne) | 5 | 2016–2018 |
Az Adelaide Oval 2-es számú pályája (North Adelaide, Adelaide) | 5 | 2016 |
Glenelg Oval (Glenelg East, Adelaide) | 5 | 2016–2017 |
Camberwelli sportpálya (Camberwell, Melbourne) | 5 | 2017–2018 |
Manuka Oval (Canberra) | 4 | 2018–2022 |
Traeger Park (Alice Springs) | 4 | 2018–2019 |
Az Aquinas Főiskola krikettpályája (Salter Point, Perth) | 4 | 2015 |
Kardinia Park (Geelong) | 3 | 2018–2019 |
Optus stadion (Perth) | 3 | 2018–2021 |
Ted Summerton Reserve (Moe) | 3 | 2022 |
Howell Oval (Penrith) | 3 | 2015–2017 |
Kingstoni ikerpályák (Kingston) | 3 | 2016 |
West Park Oval (Burnie) | 3 | 2018–2019 |
Invermay Park (Launceston) | 3 | 2019–2021 |
Cricket Central (Sydney) | 3 | 2023 |
Lavington Sports Oval (Lavington, Albury) | 2 | 2016–2017 |
II. Erzsébet királynő krikettpálya (Bendigo) | 2 | 2016 |
Bankstown Oval (Bankstown, Sydney) | 2 | 2019 |
A North Sydney Oval 2-es számú pályája (North Sydney, Sydney) | 2 | 2016 |
North Dalton Park (Fairy Meadow, Wollongong) | 2 | 2017–2019 |
Robertson Oval (Wagga Wagga) | 2 | 2018 |
Nuriootpa-i Centenáriumi Park (Nuriootpa) | 2 | 2019–2022 |
University Oval (Sandy Bay, Hobart) | 2 | 2021 |
Latrobe-i szabadidőpark (Latrobe) | 2 | 2022 |
University Oval (Sydney) | 1 | 2016 |
Cazalys stadion (Cairns) | 1 | 2019 |
Geelongi krikettpálya (Geelong) | 1 | 2018 |
Waverley Oval (Sydney) | 1 | 2016 |
Toorak Park (Armadale, Melbourne) | 1 | 2017 |
Jubilee Park (Ringwood, Melbourne) | 1 | 2023 |
A világot már 2020 elején megrengette a járvány, de a 2019–2020-as BBL-szezon már 2020. február 8-án befejeződött, így arra még nem volt hatása. Az első fertőzést csak január 25-én észlelték Ausztráliában, de mivel kezdetben csak néhány elszigetelt esetről volt szó, ezért nem vezettek be olyan korlátozó intézkedéseket, amik a bajnokságot érintették volna.
A 2020–2021-es szezon idejére már sokkal több tapasztalata volt az emberiségnek a koronavírussal kapcsolatban. Ausztrália jól védekezett a járvány ellen: ez persze nem annyira nehéz egy szigetországban, amelynek határait nem lehet csak úgy ellenőrizetlenül átlépni, mint mondjuk egy szárazföldi országéit. Másrészt nagy volt a szigorúság is: Melbourne például az egész világ leghosszabb lezárását volt kénytelen elszenvedni az eredményes védekezés érdekében (igaz, ez már 2021-ben volt, de ezen kívül is sok lezárás volt már 2020-ban is). Így viszont sikerült elérniük, hogy a BBL időszakában is csak napi néhány, esetleg néhány tíz új fertőzöttet találjanak, míg más országokban lakosságarányosan ennek akár százszorosa is lehetett ez a szám. A biztonság kedvéért azonban még így is korlátozták a nézőszámokat a stadionokban, emiatt ebben a szezonban már kevesebben látogattak ki a meccsekre, mint korábban szoktak.
A 2020 végén érvényben levő, országon belüli utazási korlátozások miatt az azévi női bajnokság összes mérkőzését Sydney-ben rendezték, 5 különböző pályán, a következő szezonban pedig egyetlen meccset sem játszottak sem Új-Dél-Velsz, sem Victoria államokban.
De az igazán nagy felfordulás a 2021–2022-es férfi BBL-ben következett be a vírus miatt. 2021 végére ugyanis megjelent a világon az omikron nevű vírusmutáció, ami gyengébb tüneteket okoz ugyan, de azért nem teljesen veszélytelen, és irtózatosan gyorsan és könnyen terjed. Ezt már Ausztrália sem tudta kikerülni: 2021 decemberének közepére már napi 2–3000 új fertőzöttet azonosítottak, év végére már napi 30 000-et, néhány nap múlva a napi 60–70 000-et, és még pár nap elteltével napi több mint 100 000-et! Természetesen számos BBL-játékos is megfertőződött, emiatt meccseket kellett későbbre halasztani, de olyan is előfordult, hogy a számos beteg játékos ellenére, tapasztalatlan, hivatalosan nem is a csapat keretéhez tartozó tartalékokat behívva mégis lejátszották a meccseket. Olyan is volt, hogy a mérkőzés napjának reggelén hívtak fel egy fiatal játékost, és megkérdezték tőle, esetleg nincs-e kedve délután a BBL-ben játszani. Nagy nehézséget okozott az is, hogy a hirtelenjében behívott tartalékoknak megfelelő mezeket, cipőket, sisakokat találjanak.
A járvány leginkább a Brisbane Heat és a Melbourne Stars csapatát sújtotta, ahol 10-nél is több fertőzöttet mutattak ki, de minden egyes csapatban volt olyan játékos vagy stábtag, aki pozitív tesztet adott vagy közeli kapcsolatba került valakivel, akinek pozitív volt a tesztje. A játékosoknak szerencsére semmi nagyobb bajuk nem lett a betegségtől, de a csapatok megszenvedték a hiányukat, és sok bajnoki pontot elvesztettek.
2022. január 10-én a szervezők bejelentették, hogy a helyzet könnyítésére kijelölnek egy bizonyos játékoshalmazt: ennek tagjai járványbuborékban élnek majd, és szükség esetén bármelyik (!) klub rendelkezésére állnak. Néhány nappal ezen bejelentés előtt már volt példa valami hasonlóra: Justin Avendano, aki a Sixers játékosa volt, pályára lépett a Stars színeiben, aztán visszatért a Sixershez, így ő lett a BBL történetének első játékosa, aki egy szezonon belül két csapatban is szerepelt (amúgy a szabályok tiltanák ezt).
Január elején azt is bejelentették, hogy a bajnokság hátralevő részét megpróbálják Melbourne-be átköltöztetni, fokozatosan egyre több meccset játszva egyetlen városban – végül aztán csak a találkozók egy része került át a victoriai fővárosba.
A nézőket viszont érdekes módon nem tiltották ki teljesen a stadionokból, csak korlátozták a nézők számát. Igaz, volt példa zárt kapus mérkőzésre is: a Perth Scorchers a nyugat-ausztráliai beutazási korlátozások miatt az első mérkőzésének kivételével egyszer sem tudott hazai pályán játszani, ezért a keleti országrészben szerepeltek, ám előfordult, hogy az egyik ottani semleges pályán nem volt nagy az érdeklődés a szurkolók részéről, így anyagilag jobban megérte, hogy kevés ember helyett inkább senkit sem engedtek be a nézőtérre.
A 2010-es évek közepén akkora érdeklődés övezte a BBL-t, hogy a nézőszámot tekintve még világrekord is született: 2016 elején egy melbourne-i derbire több mint 80 000-en látogattak ki. Többen úgy vélték, a focihoz hasonlóan a krikettben is a közeljövőben valamivel jobban háttérbe fognak szorulni a válogatottmérkőzések, és ezzel párhuzamosan nagyobb súlya lesz a hazai bajnokságoknak. A BBL-t tekintve mindenki optimistán tekintett a jövőbe: nem csoda, hogy hamarosan növelni kezdték a mérkőzések számát és a szezon hosszát, az Ausztrál Krikettszövetség pedig milliárd dolláros nagyságrendben kötött tévéközvetítési szerződéseket a 2023–2024-es idény végéig a 7-es Csatornával és a Fox Sportsszal.
A több mérkőzés és a hosszabb idény azonban nem váltotta be a reményeket. Mind a játékosok, mind a nézők kezdtek belefáradni a végére, a nézőszámok így lassan csökkenésnek indultak. A válogatottak továbbra is fontosak maradtak, olyannyira, hogy számos világsztár játékos rövidebb-hosszabb időre el-eltűnt a BBL-klubjából, hogy hazája válogatottjában szerepeljen: ez például 2021–2022-ben volt a leginkább érezhető, amikor a BBL-lel egy időben zajlott a Hamvak is. Az ekkori alacsonyabb nézőszámok nem foghatók kizárólag a járványra, közrejátszott benne az is, hogy sok kevésbé ismert játékos lépett pályára, de még az is, hogy a hírességek a járványügyi óvintézkedések miatt nem mehettek ki a szurkolókhoz autogramokat osztogatni, és bizony akár ez is sok fiatalt eltántoríthatott a meccsre járástól.
Felmerült az is, hogy a BBL-t azért is fogják lehagyni a világszerte egyre nagyobb számban megjelenő újabb és újabb Húsz20-as ligák, mert nincs elég pénz a BBL-be fektetve. Ennek fő oka, hogy mind a 8 csapat tulajdonosa az Ausztrál Krikettszövetség, és mindegyiket állami szervek igazgatják, miközben a Föld más tájain magántulajdonban vannak a csapatok, ami által sokkal több pénz áramolhat a bajnokságba.
A sokasodó fellegeket látva egyre több ötlet és javaslat született a BBL újbóli felvirágoztatására, főként 2022 elején, a nagyon járványos
szezon után. Hogy mi lesz ebből, az majd eldől.
Ezen a mérkőzésen történtek az alábbi események is:
A 2011–2012-es szezon későbbi meccsein történt:
A 2012–2013-as szezonban:
A 2013–2014-es szezonban:
A 2015–2016-os szezonban:
A 2017–2018-as szezonban:
A 2019–2020-as szezonban:
A 2021–2022-es szezonban:
Szezon | Kezdés | Vége | Csapatok száma | Győztes | |
---|---|---|---|---|---|
2011–2012-es BBL | 2011. december 16. | 2012. január 28. | 8 | Sydney Sixers | |
2012–2013-as BBL | 2012. december 7. | 2013. január 19. | 8 | Brisbane Heat | |
2013–2014-es BBL | 2013. december 20. | 2014. február 7. | 8 | Perth Scorchers | |
2014–2015-ös BBL | 2014. december 18. | 2015. január 28. | 8 | Perth Scorchers | |
2015–2016-os BBL | 2015. december 17. | 2016. január 24. | 8 | Sydney Thunder | |
2016–2017-es BBL | 2016. december 20. | 2017. január 28. | 8 | Perth Scorchers | |
2017–2018-as BBL | 2017. december 19. | 2018. február 4. | 8 | Adelaide Strikers | |
2018–2019-es BBL | 2018. december 19. | 2019. február 17. | 8 | Melbourne Renegades | |
2019–2020-as BBL | 2019. december 17. | 2020. február 8. | 8 | Sydney Sixers | |
2020–2021-es BBL | 2020. december 10. | 2021. február 6. | 8 | Sydney Sixers | |
2021–2022-es BBL | 2021. december 5. | 2022. január 28. | 8 | Perth Scorchers | |
2022–2023-as BBL | 2022. december 13. | 2023. február 4. | 8 | Perth Scorchers | |
2023–2024-es BBL | 2023. december 7. | 2024. január 24. | 8 | Brisbane Heat | |
2024–2025-ös BBL | 2024. december 15. | 2025. január 27. | 8 | Hobart Hurricanes |
Csapat | Bajnoki címek | 2. helyezések | Utolsó bajnoki cím |
---|---|---|---|
Perth Scorchers | 5 | 3 | 2022–2023 |
Sydney Sixers | 3 | 4 | 2020–2021 |
Brisbane Heat | 2 | 1 | 2023–2024 |
Hobart Hurricanes | 1 | 2 | 2024–2025 |
Sydney Thunder | 1 | 1 | 2015–2016 |
Adelaide Strikers | 1 | 0 | 2017–2018 |
Melbourne Renegades | 1 | 0 | 2018–2019 |
Melbourne Stars | 0 | 3 |
Szezon | Kezdés | Vége | Csapatok száma | Győztes | |
---|---|---|---|---|---|
2015–2016-os BBL | 2015. december 5. | 2016. január 24. | 8 | Sydney Thunder | |
2016–2017-es BBL | 2016. december 10. | 2017. január 28. | 8 | Sydney Sixers | |
2017–2018-as BBL | 2017. december 9. | 2018. február 4. | 8 | Sydney Sixers | |
2018–2019-es BBL | 2018. december 1. | 2019. január 26. | 8 | Brisbane Heat | |
2019-es BBL | 2019. október 18. | 2019. december 7. | 8 | Brisbane Heat | |
2020-as BBL | 2020. október 25. | 2020. november 28. | 8 | Sydney Thunder | |
2021-es BBL | 2021. október 14. | 2021. november 27. | 8 | Perth Scorchers | |
2022-es BBL | 2022. október 13. | 2022. november 26. | 8 | Adelaide Strikers | |
2023-as BBL | 2023. október 19. | 2023. december 2. | 8 | Adelaide Strikers | |
2024-es BBL | 2024. október 27. | 2024. december 1. | 8 | Melbourne Renegades |
Csapat | Bajnoki címek | 2. helyezések | Utolsó bajnoki cím |
---|---|---|---|
Sydney Sixers | 2 | 3 | 2017–2018 |
Brisbane Heat | 2 | 2 | 2019 |
Adelaide Strikers | 2 | 2 | 2023 |
Sydney Thunder | 2 | 0 | 2020 |
Perth Scorchers | 1 | 2 | 2021 |
Melbourne Renegades | 1 | 0 | 2024 |
Melbourne Stars | 0 | 1 |