Láb a kapu előtt (LKE)
Röviden
Az ütőjátékos akkor esik ki láb a kapu előtt (LKE) által, ha nem történt rossz dobás, az eldobott labda elakad a testében (az esetek közel 100%-ában a lábában) anélkül, hogy az ütőjével beleért volna a labdába, és úgy ítélik meg, hogy ha nem akadt volna el, akkor eltalálta volna a kaput. Még néhány apró részletnek is teljesülnie kell, ezek a lejjebbi részletező fejezetben olvashatók.
Néhány megjegyzés
A viszonylag gyakori kiesési módok közül az LKE a legkevésbé látványos, de ahogy a fociban is egy szöglet előtti kavarodás után a kapuba véletlenül bepattanó labda ugyanolyan gólt ér, mint a félpályáról belőtt, így az LKE is ugyanolyan fontos, mint mondjuk egy gyönyörű kidobás.
Viszont sokszor nem túl könnyű eldönteni, hogy fennáll-e az LKE. Valószínűleg emiatt a bizonytalanság miatt van az, hogy ha gyanús, hogy megtörtént, akkor a közelben álló mezőnyjátékosok mindegyike heves kiabálásba, apellálásba kezd. A bizonytalan esetekre, ha a versenyszabályzat lehetővé teszi, egy csapat kérhet videós visszanézést, de általában az ilyen visszanézéskérési lehetőségek száma egy mérkőzésen korlátozott.
Mint említettük, az LKE-esetek közel 100%-ában a játékos lábát (lábszárvédőjét) találja el a labda, de valójában más testrész érintése esetén is láb a kapu előttről
beszélhetünk. Egy emlékezetes eset történt 1999-ben: a leguggoló Szacsin Tendulkar vállát találta el a labda, és mégis láb a kapu előttel
esett ki.
Részletes szabályok
Egészen pontosan 5 feltételnek kell teljesülnie, hogy az ütőjátékos láb a kapu előtt miatt essen ki:
1. A dobás nem rossz dobás.
2. A labda vagy nem pattanik le a földre, mire eléri az ütőjátékost, vagy ha lepattanik, akkor ez a lepattanás a két kapu közötti vonalban vagy az ettől a vonaltól a kéz oldal felé eső területen történik.
3. A labda elakad az ütőjátékos valamely részében, úgy, hogy előtte nem érintkezett az ütővel. Ha pont egyszerre találja el az ütőt és a játékos testét, akkor a láb a kapu előtt NEM teljesül!
4. A labda és a személy érintkezési pontja vagy a két kapu közötti vonalban van, vagy ha az ütős nem tett valódi kísérletet arra, hogy megjátssza a labdát, akkor az is megengedett, hogy az érintkezési pont a kapukat összekötő vonaltól a kéz oldal felé eső területen legyen.
5. A labda eltalálta volna a kaput, ha nem akadt volna el.
Ha a labda többször is érinti a játékost, akkor az utolsó 3 pont értelmezésénél csak a legelső elakadást kell tekinteni.
Ha megtörtént az LKE, akkor a ki nem esett ütőjátékosnak az eredeti helyén kell maradnia, az újonnan bejövő ütős (ha van) a kiesett ember helyét foglalja el.
Mivel az LKE legnagyobbrészt a dobójátékos érdeme, ezért az így szerzett kaput beleszámítják az egyéni statisztikáiba is. Az angol eredménylapon lbw, a magyaron lke jelölést alkalmaznak.
A bíró szava
elv
A bíró szava
elv az LKE videóbírós (DFR) elemzésével kapcsolatos, annak is azzal a részével, amikor a labda útvonalát követik, és megpróbálják megállapítani, hogy hol ütközött a játékossal és hogy eltalálta-e volna a kaput.
Az elv lényege, hogy ha a videós elemzéskor kiderül, hogy az eredeti játékvezetői döntés az előbb említett két szempont valamelyikét tekintve hibás volt, de csak kicsit volt hibás, akkor azt a döntést nem kell visszavonni: a bíró szava ilyenkor erősebb, mint a videóból kiderülő valóság.
Konkrétan ez azt jelenti, hogy ha a játékvezető kiesést ítélt, de a videózáskor az látszik, hogy a labda valójában egy kicsit a kapuk közötti vonalon kívül érintkezett a játékossal, vagy hogy a labda egy kicsit elkerülte volna a kaput, ha továbbhaladt volna érintés nélkül, akkor a kiesést jelentő ítéletet fenn kell tartani. Ha viszont a játékvezető eredetileg úgy ítélte meg, hogy az ütős nem esett ki, mert szerinte a játékossal való ütközés és a kapu eltalálása közül valamelyik feltétel nem teljesült, de a videózáskor látszik, hogy kis híján ugyan, de teljesült a feltétel, akkor is érvényben marad az ítélet, miszerint az ütős nem esett ki.
Videós elemzésnél vizsgálják azt is, hogy a labda hol pattant meg a talajon, de az annyira konkrétan meghatározható, hogy ott nem érvényesíthető a bíró szava elv.
Elemzéskor a három feltételt külön-külön fel szokták sorolni, és mindig megemlítik, hogy a videó szerint hol történt a pattanás, hol az érintkezés, és hogy a labda eltalálta-e volna a kaput. Ha a 2. vagy 3. feltétel megítélésekor az előbb említett esetek valamelyike áll fenn, akkor nem azt mondják meg, hogy hol érintkezett vagy leverte-e volna a pálcákat, hanem annyit mondanak: bíró szava
, és ebből tudni lehet, hogy a bíró ebben a kérdésben tévedett, de mégis érvényes marad az ítélete.
És hogy mit jelent az előbb többször is említett kicsit szó? A szabály szerint a labda sugarányi (kb. 3,6 centi) tévedés megengedett, tehát ha például a bíró azt mondja, hogy az ütős nem esett ki, mert szerinte a labda elkerülte volna a szélső karót, de a videózás során kiderül, hogy a labda a karó szélétől beljebb, de 3,6 centinél kisebb távolságra eltalálta volna a kaput, akkor bíró szava
van, és nincs kiesés.
És még valami: kiírásonként változó lehet, de általában az szokott lenni egy-egy tornán a szabály, hogy amennyiben egy csapatnak egy meccsen adott számú lehetősége van DFR-t kérni, akkor ha a DFR során kiderül, hogy a játékosoknak volt igaza VAGY csak bíró szava miatt marad érvényben az ítélet, akkor ezt a DFR-kikérési lehetőséget nem tekintik elveszettnek: nem csökken a még a jövőben kikérhető lehetőségek száma.
