Az ütőjátékosok egyik legfontosabb mutatója, hogy pályafutásuk alatt az egyes játékformátumokban hány futást (pontot) szereztek.
Nyilvánvaló, hogy akinek hosszabb a pályafutása, több mérkőzést játszik, az több futást is szerez. Ezért ez a mutató nem csak a játékos ügyességét, tehetségét jelzi, hanem az is erősen benne van, hogy mennyit játszott. (Igaz, nyilván a tehetségesebbeket többször válogatják be, ezért többet is játszanak.)
Az esetlegesen holtversenyre végződő korlátozott játszmaszámú meccsek végén lejátszott szuperjátszmában szerzett pontok nem számítanak bele a statisztikákba.
Formátum | Csúcstartó férfi játékos | Szerzett futások | Csúcstartó női játékos | Szerzett futások |
---|---|---|---|---|
Teszt | Szacsin Tendulkar (India) | 15921 | Janette Brittin (Anglia) | 1935 |
ENN | Szacsin Tendulkar (India) | 18426 | Mitálí Rádzs (India) | 7805 |
NH20 | Rohit Sarmá (India) | 4231 | Suzie Bates (Új-Zéland) | 4584 |
Egy ütős számára egy-egy kisebb mérföldkőnek számít, amikor egy játékrészben eléri az 50 vagy a 100 pontot. Hogy ez hányszor sikerült neki pályafutása során, azt külön nyilvántartják.
Ha egy játékos egyszer eléri a 100 pontot, az nyilván úgy lehetséges, hogy előtte elérte elérte az 50-et is. Ám ilyenkor ez nem számít bele az 50-esek számába: oda csak az számít, amikor elérte az 50-et, de a 100-at nem. Rangsorolásnál emiatt önállóan nem nézzük, hogy valaki hány 50-est szerzett, hanem azt nézzük, hogy hány 50-est és 100-ast szerzett összesen (ez azt jelenti, hogy ennyiszer ért el legalább 50 pontot).
Ha egy négyjátékrészes meccsen egy játékos két játékrészben is eléri a 100 pontot (nem összesen, hanem külön-külön legalább százat-százat), az természetesen két darab százasnak számít. De ha egy játékrészben ér el 200 (esetleg 300, 400...) pontot, az csak egy 100-asnak számít.
Formátum | Csúcstartó férfi játékos | Szerzett 50-esek és 100-asok száma | Csúcstartó női játékos | Szerzett 50-esek és 100-asok száma |
---|---|---|---|---|
Teszt | Szacsin Tendulkar (India) | 119 | Janette Brittin (Anglia) | 16 |
ENN | Szacsin Tendulkar (India) | 145 | Mitálí Rádzs (India) | 71 |
NH20 | Virát Kohlí (India) | 39 | Suzie Bates (Új-Zéland) | 29 |
Formátum | Csúcstartó férfi játékos | Szerzett 100-asok száma | Csúcstartó női játékos | Szerzett 100-asok száma |
---|---|---|---|---|
Teszt | Szacsin Tendulkar (India) | 51 | Janette Brittin (Anglia) | 5 |
ENN | Virát Kohlí (India) | 50 | Meg Lanning (Ausztrália) | 15 |
NH20 | Glenn Maxwell (Ausztrália) | 5 | Fatuma Kibasu (Tanzánia) | 3 |
Az ütési arány mutatja meg, hogy 100 vele szembeni dobásból átlagosan hány pontot szerez a játékos. Ez értelmezhető egy-egy játékrészre vagy a teljes pályafutásra is. Rangsorolni utóbbi szerint szoktak.
Ha korlátozva van a játékrészben a játszmák száma, akkor az ütősök nagyobb kockázatot vállalnak a pontszerzésért, és bár emiatt gyakrabban esnek ki, az ütési arány nem veszi figyelembe a kiesések számát, így az ütési arány magasabb lesz.
A tesztben, amikor nem korlátozott a játszmaszám, ez a mutató egyáltalán nem is olyan lényeges. Ott, mivel van sok idő, nem annyira számít, hogy milyen gyorsan halad előre a pontszerzésben az ütős, sokkal fontosabb, hogy hány pontot szerez, amíg kiesik. Ezt a későbbiekben olvasható ütési átlag mutatja meg.
Az ütési arányt általában 2 tizedesjegyig adják meg, és mindig lefelé kerekítik (tehát pl. a 47,817-et 47,81-re).
Nincs értelme ÜA szerint rangsorolni azokat a játékosokat, akik nagyon keveset ütöttek: lehet például, hogy valaki egész életében egy ütést hajtott végre, és abból 6 pontot szerzett, így ütési aránya 600 lenne, ami lényegében megdönthetetlen világcsúcs. Ezért formátumtól függően csak azokat vesszük bele a rangsorokba, akikkel szemben pályafutásuk során legalább 1000, 500 vagy 250 labdát dobtak már.
Formátum | Bekerülés feltétele | Csúcstartó férfi játékos | ÜA | Csúcstartó női játékos | ÜA |
---|---|---|---|---|---|
Teszt | Legalább 1000 dobás ellene | Harry Brook (Anglia) | 87,73 | Karen Rolton (Ausztrália) | 56,22 |
ENN | Legalább 500 dobás ellene | Andre Russell (Karib-térség) | 130,22 | Ashleigh Gardner (Ausztrália) | 111,58 |
NH20 | Legalább 250 dobás ellene | Kayron Stagno (Gibraltár) | 177,29 | Grace Harris (Ausztrália) | 153,86 |
Az ütési átlag azt jelzi, hogy átlagosan hány pontot szerez a játékos, mire kiesik.
Ha korlátozva van a játékrészben a játszmák száma, akkor az ütősök nagyobb kockázatot vállalnak a pontszerzésért, és bár így tényleg több pontot is szereznek, de jóval gyakrabban esnek ki, ezért az ütési átlaguk általában annál kisebb, minél rövidebbek a mérkőzések. A tesztben, ahol van idő pontokat gyűjtögetni, és nem kell kockáztatni, érvényesül a lassan járj, tovább érsz elv: általában a tesztben a legmagasabbak az ütési átlagok.
Az ütési átlagot általában 2 tizedesjegyig adják meg, és mindig lefelé kerekítik (tehát pl. a 35,168-at 35,16-ra).
ÜÁ szerint sincs értelme rangsorolni azokat a játékosokat, akik nagyon keveset játszottak: lehet például, hogy valaki egész életében egy játékrészben ütött, és akkor akár több száz pontot is szerzett, így az átlaga is több száz, amit szinte lehetetlen utolérni. Ezért (formátumtól függetlenül) csak azokat vesszük bele a rangsorokba, akik legalább 20 játékrészben szerepeltek már ütősként.
Formátum | Bekerülés feltétele | Csúcstartó férfi játékos | ÜÁ | Csúcstartó női játékos | ÜÁ |
---|---|---|---|---|---|
Teszt | Legalább 20 játékrész ütősként | Don Bradman (Ausztrália) | 99,94 | Ellyse Perry (Ausztrália) | 61,86 |
ENN | Legalább 20 játékrész ütősként | Ryan ten Doeschate (Hollandia) | 67,00 | Rachael Heyhoe Flint (Anglia) | 58,45 |
NH20 | Legalább 20 játékrész ütősként | Sami Sohail (Malawi) | 56,12 | Lucy Barnett (Man-sziget) | 67,45 |